1. Fogalom magyarul: kognitív mobilitás

2. Fogalom angolul: cognitive mobility

3. Meghatározás:

A kognitív mobilitás olyan fogalom, amely a közlekedés és a mobilitás területén az emberi megismerés, döntéshozatal és információfeldolgozás képességének támogatására és optimalizálására vonatkozik. A kognitív mobilitás egy gyorsan fejlődő új terület, amely különböző szabványok, kutatási projektek és technológiai fejlesztések által egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern közlekedési rendszerekben. A kognitív mobilitás célja, hogy javítsa a közlekedésben részt vevő személyek és rendszerek közötti információáramlást, segítse a jobb döntéshozatalt, és növelje a közlekedés hatékonyságát és biztonságát. Ez magában foglalja a járművekben, közlekedési infrastruktúrákban és mobilitási szolgáltatásokban alkalmazott intelligens technológiák és rendszerek együttesét.

A kognitív mobilitás főbb jellemzői:

• Információfeldolgozás és intelligens döntéshozatal

A kognitív mobilitás lényege, hogy az intelligens rendszerek és technológiák valós időben feldolgozzák a közlekedési adatokat, és ezeket az információkat felhasználják a jobb döntéshozatal érdekében. Az adatok lehetnek forgalmi információk, időjárási adatok, balesetekről szóló figyelmeztetések vagy egyéb, a közlekedés szempontjából fontos információk. Ezek az intelligens rendszerek képesek tanulni a korábbi tapasztalatokból, és adaptív módon reagálni a változó közlekedési körülményekre.

• Humán-közlekedési rendszerek interakciója

A kognitív mobilitás célja, hogy az emberek és a közlekedési rendszerek között egy hatékony és folyamatos interakció jöjjön létre. Ennek érdekében fejlett technológiákat, például mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, IoT érzékelőket és fejlett kommunikációs hálózatokat alkalmaznak, hogy az emberi és gépi döntéshozatalt támogassák. A kognitív mobilitás rendszerének a közlekedési környezet változásaira gyorsan kell reagálnia, és a felhasználók számára azonnal érthető információkat kell biztosítania.

• Közlekedési rendszerek intelligens támogatása

A kognitív mobilitás lehetővé teszi a közlekedési rendszerek számára, hogy intelligens támogatást nyújtsanak a közlekedők számára, például a legjobb útvonalak kiválasztásában, a veszélyes helyzetek elkerülésében vagy a közlekedési szabályok betartásában. Ezek az intelligens rendszerek segítenek minimalizálni az emberi hibákat és javítani a közlekedési folyamatok hatékonyságát. Az intelligens rendszerek figyelembe veszik a felhasználók egyéni preferenciáit, szokásait és viselkedési mintáit, hogy személyre szabott ajánlásokat nyújtsanak. (Együtt vezetünk az ember és a MI.)

• Valós idejű adatfeldolgozás és kommunikáció

A kognitív mobilitás magában foglalja a valós idejű adatgyűjtést, elemzést és kommunikációt, hogy a közlekedési rendszerek gyorsan reagálhassanak a változó körülményekre. Ez magában foglalja a járművek közötti kommunikációt (V2V), a jármű-infrastruktúra kommunikációt (V2I) és a felhasználói mobilitási adatokat is. A rendszerek képesek a valós idejű közlekedési adatok alapján javaslatokat tenni az útvonalválasztásra, figyelmeztetni a veszélyekre, vagy alternatív közlekedési lehetőségeket ajánlani.

• A kognitív mobilitás legfontosabb elemei:

Kognitív érzékelő rendszereket különféle érzékelők, mint például kamerák, radarok, lidarok és ultrahangos érzékelők alkotják és segítségükkel gyűjtenek adatokat a közlekedési környezetről. Az érzékelők által gyűjtött adatokat a kognitív rendszerek elemzik, és valós időben döntéseket hoznak az adatok alapján.

Például ilyenek a járművek automatikus vészfékező rendszere, a forgalmi kamerák, amelyek forgalmi torlódásokat észlelnek vagy az intelligens közlekedési lámpák.

Intelligens adatelemzés és gépi tanulás a kognitív mobilitás alapját képezik. Az adatelemző és gépi tanulási algoritmusok, amelyek a gyűjtött adatokat elemezve folyamatosan előrejelzéseket készítenek és optimalizációkat javasolnak. Ezek az algoritmusok folyamatosan tanulnak a közlekedési helyzetekből és az emberi vezetői viselkedésből és egyre pontosabb döntéseket hoznak.

Példák lehetnek erre a forgalmi előrejelző rendszerek, az autonóm járművek navigációs algoritmusai vagy a valós idejű forgalmi menedzsment.

A folyamatos kommunikáció és hálózatba kapcsolt rendszerek kognitív mobilitás kommunikációs rendszereket igényelnek, amelyek lehetővé teszik a járművek közötti (V2V) és jármű-infrastruktúra (V2I) közötti információcserét. Az ilyen típusú kommunikáció lehetővé teszi a közlekedési rendszerek és járművek számára, hogy folyamatosan megosszák a közlekedési adatokat és az aktuális helyzetüket, sebességüket stb.

Már léteznek példák erre az okosvárosokban használt V2X kommunikációs rendszerek vagy a valós idejű forgalmi információkat megosztó mobil applikációk.

Az interaktív felhasználói felületek és az ember-gép interakció lehetősége biztosítja, hogy az összegyűjtött adatokat és a döntéseket az emberi felhasználók számára könnyen érthető és elérhető módon mutassa be. Ez magában foglalja az okostelefonos alkalmazásokat, navigációs rendszereket, vezetősegítő rendszereket és más fejlett felhasználói interfészeket.

Erre példák az egyre pontosabb navigációs alkalmazások, amelyek valós idejű forgalmi adatokat mutatnak vagy a vezetéstámogató rendszerek, amelyek korán figyelmeztetik a vezetőt a veszélyekre.

• Kognitív mobilitás előnyei:

Közlekedésbiztonság javítását eredményezi, hogy a kognitív mobilitási rendszerek használata során csökken a közlekedési balesetek száma az emberi hibák minimalizálásával és a veszélyhelyzetek korai észlelésével. Az intelligens rendszerek sokkal gyorsabban észlelhetik a veszélyeket, mint az emberi sofőrök, és azonnal reagálhatnak.

Közlekedési hatékonyság növelését eredményezi, hogy a valós idejű adatok és az intelligens algoritmusok felhasználása révén a közlekedési rendszerek optimalizálhatók, csökkentve a torlódásokat és javítva a forgalom akadálytalan áramlását. A kognitív mobilitás segít megtalálni a leghatékonyabb útvonalakat, és folyamatosan alkalmazkodik a közlekedési helyzetekhez.

A kognitív mobilitás rendszerek nyújtotta kényelem és felhasználói élmény javítása jelentősen csökkentheti a közlekedés által kiváltott stresszt azzal, hogy személyre szabott információkat és szolgáltatásokat kínálnak. Ez magában foglalja a legjobb útvonalak kiválasztását, az utazási idő csökkentését és az egyéni igények figyelembevételét.

Az intelligens közlekedési rendszerek hozzájárulhatnak a környezeti hatások csökkentéséhez azáltal, hogy optimalizálják a járművek mozgását és minimalizálják az üzemanyag-fogyasztást. A kognitív mobilitás támogatja az elektromos és megosztott járművek használatát is, elősegítve a fenntarthatóbb közlekedést.

• Kihívások a kognitív mobilitásban:

Adatvédelem és adatbiztonság:

A kognitív mobilitás rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a közlekedőkről és a járművekről, ami adatvédelmi aggályokat vethet fel. Az adatgyűjtésnek és feldolgozásnak biztosítania kell a személyes adatok védelmét, és megfelelő adatbiztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

Technológiai és infrastruktúrális fejlesztések:

A kognitív mobilitás megvalósításához fejlett technológiai infrastruktúra szükséges, beleértve a hálózatba kapcsolt járműveket, érzékelőket és kommunikációs rendszereket. Ezek a technológiák költségesek lehetnek, és jelentős beruházásokat igényelnek egyben növelik a fejlett infokommunikációs technológiák felhasználásával a közlekedés kiberbiztonsági kitettségét is.

Felhasználói elfogadás és oktatás:

Az új technológiák és rendszerek bevezetése kihívást jelenthet a felhasználói elfogadás szempontjából. Fontos, hogy a közlekedők megértsék és megbízzanak a kognitív mobilitási rendszerekben, és megfelelő oktatást kapjanak azok használatához. A közlekedők számára a legfontosabb bizalmi tényező a kognitív közlekedési rendszerek rezilienciájának biztosítása minden fenyegetettséggel szemben, ami lehet terror, kiberbiztonsági vagy természeti katasztrófa jellegű egyaránt.

4. Szabványok és előírások

A kognitív mobilitás egy viszonylag új és fejlődő fogalom, amely az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), a mesterséges intelligencia, a közlekedésirányítás és az emberi tényezők kapcsolódási pontjain jelenik meg. A következő szabványokban, előírásokban és szakirodalomban találkozhatunk a kognitív mobilitás elemeivel vagy az azt támogató technológiákkal.

ISO szabványok:

ISO 26262-1:2018 Road vehicles — Functional safety – Funkcionális biztonsági szabvány járművekhez

Az ISO 26262 szabvány család célja a járművekben használt elektronikus rendszerek biztonságának biztosítása, beleértve azokat az intelligens rendszereket, amelyek a vezetéstámogató funkciókat (például ADAS) és a kognitív mobilitást támogathatják.

Különösen fontos a kognitív mobilitás szempontjából, mivel az intelligens rendszerek megbízhatóságát és biztonságát biztosítja.

ISO 21217:2020 Intelligent transport systems — Station and communication architecture – ITS kommunikációs architektúra

Az ISO 21217 szabvány az intelligens közlekedési rendszerek kommunikációs architektúráját írja le, beleértve a járművek közötti kommunikációt (V2V), a jármű-infrastruktúra kommunikációt (V2I) és a járművek közötti adathálózatokat. Ezek az alapok támogatják a kognitív mobilitás adatmegosztási és kommunikációs funkcióit.

ETSI szabványok (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet):

ETSI EN 302 637-2 – ITS-G5 közúti közlekedési rendszerek

Az ETSI EN 302 637-2 az ITS-G5-alapú kommunikációra vonatkozik, amely biztosítja a járművek közötti és jármű-infrastruktúra közötti kommunikációt. Az ilyen rendszerek lehetővé teszik a valós idejű adatok megosztását, amely kulcsfontosságú a kognitív mobilitás számára.

ETSI TS 103 301 – Cooperative ITS (C-ITS)

Az ETSI TS 103 301 szabvány a kooperatív intelligens közlekedési rendszereket (C-ITS) írja le, amelyek alapot nyújtanak a kognitív mobilitás számára a kommunikáció és az együttműködés révén a járművek és az infrastruktúra között.

SAE szabványok (Society of Automotive Engineers):

SAE J3016 – Autonóm járművek besorolása

Az SAE J3016 szabvány meghatározza az autonóm járművek szintjeit, amelyek a különböző szintű kognitív mobilitást támogató technológiák bevezetését és integrációját szabályozzák. Az autonóm járművek a kognitív mobilitás egyik fontos elemét képezik, mivel intelligens döntéshozatalra és adatelemzésre építenek.

2. Európai és nemzetközi előírások:

EU jogszabályok:

EU ITS Directive (2010/40/EU, 2023/2661) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/smart-mobility/road/its-directive-and-action-plan_en

Az EU ITS irányelv célja az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és telepítésének elősegítése Európában. Az irányelv keretében támogatják az adatelemzést, az információs szolgáltatásokat, a forgalomirányítást és az adatmegosztást, amelyek mind a kognitív mobilitás részét képezik.

EU CCAM Platform – Cooperative, Connected and Automated Mobility https://www.ccam.eu/

Az EU CCAM platform célja az együttműködő, hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitás fejlesztése, ami szorosan kapcsolódik a kognitív mobilitás koncepciójához. Az automatizált és intelligens rendszerek fejlesztése, a járművek közötti kommunikáció és az infrastruktúra támogatása kulcsfontosságú a kognitív mobilitásban.

Cognitive Mobility 2024 https://cogmob.hu/ - 3. Nemzetközi konferencia a kognitív mobilitásról 2024

A kognitív mobilitás (CogMob) olyan kutatási területek összefonódását vizsgálja, mint a mobilitás, a közlekedés, a járműtechnika, a társadalomtudományok, a mesterséges intelligencia és a kognitív infokommunikáció. A CogMob fő célja, hogy holisztikus képet adjon arról, hogy a mobilitás tágabb értelemben hogyan értelmezhető, írható le (modellezhető) és optimalizálható a mesterséges és a természetes/emberi kognitív rendszerek ötvözeteként. Az egész kombinációt egyetlen szétválaszthatatlan CogMob rendszernek tekinti, és azt vizsgálja, hogy milyen új kognitív képességek alakulnak ki ebben a CogMob rendszerben. A CogMob egyik fókuszterülete, jellegéből adódóan, a mobilitás területén a mérnöki alkalmazások bemutatása.

ITS World Congress https://itsworldcongress.com/

Az ITS World Congress az egyik legnagyobb konferencia az intelligens közlekedési rendszerek és a kognitív mobilitás témájában. Itt gyakran bemutatják a legújabb technológiákat és kutatásokat, amelyek a kognitív mobilitás fejlesztését célozzák.

Az Európai Unió Horizon 2020 és Horizon Europe kutatási programjai keretében számos projekt foglalkozik az autonóm járművek, a kooperatív mobilitás és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésével. Ezek a projektek számos esetben tartalmaznak kognitív mobilitási elemeket.

V2X kommunikáció és kognitív mobilitás

A V2X kommunikációs technológiák és szabványok (például ETSI EN 302 636 és IEEE 802.11p) jelentős szerepet játszanak a kognitív mobilitás támogatásában, mivel lehetővé teszik a valós idejű adatmegosztást és a közlekedési rendszerek közötti intelligens kommunikációt..

5. Megjegyzések

A kognitív mobilitás egy gyorsan fejlődő terület, amely különböző szabványok, kutatási projektek és technológiai fejlesztések által egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern közlekedési rendszerekben. A kognitív mobilitás a modern közlekedési rendszerek intelligens támogatására összpontosít, hogy javítsa a közlekedés hatékonyságát, biztonságát, fenntarthatóságát és komfortját. Az intelligens adatvezérelt technológiák, a valós idejű adatfeldolgozás, valamint az emberi és gépi rendszerek közötti interakciók segítik a jobb döntéshozatalok meghozatalában és az optimális közlekedési feltételek fenntartásában. A kognitív mobilitás célja, hogy a közlekedés minden résztvevője számára biztonságosabb, kényelmesebb és környezetbarátabb legyen, miközben öntanuló módon kihasználja a technológiai fejlődés előnyeit. Az intelligens közlekedési rendszerek és a kognitív mobilitás témakörében megjelenő szabványok és előírások folyamatosan bővülnek, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és az új kihívásokkal.

6. Kulcsszavak: ITS, C-ITS, ITS-5G, mobilitási adattér, kognitív mobilitás, V2I, V2V, V2X