Fogalom magyarul: Filmalkotás

Fogalom angolul: Cinematographic works

Meghatározás:

A szerzői jogról szóló törvény[1] (Szjt.) szerinti filmalkotás (az Szjt. rendelkezése értelmében) olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki (függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették), kivéve többek között a hír- és politikai tájékoztató, az aktuális és szolgáltató magazin-műsorszám, a sport- vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszám, a játék- és vetélkedő-műsorszám és a kereskedelmi közlemények. Filmalkotásnak minősül különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs- és a dokumentumfilm.

Játékfilm: törvényi definíciója nem létezik, olyan film, amely kitalált/valós történeteket színészek (vagy animált figurák) által (karakterekként) eljátszott, forgatókönyvben foglalt és rendező által irányított jeleneteken keresztül mutat be. A legsokrétűbb, legsokfélébb, és egyben a legközismertebb filmes műfaj, amely számos alműfajban készülhet.

Televíziós film: törvényi definíciója nem létezik, alapvető jellegzetességük, hogy televíziós társaságok készítik televíziós (és nem filmszínházi) bemutatásra.

Televíziós filmsorozat: törvényi definíciója nem létezik, rendszerint egy vagy több főhős élete köré szerveződött eseménysorozatot képernyőn elbeszélő többrészes alkotás, amely nagy nézettséget vonz, ezért az alkotók/műsorszórók rendszerint ismétlik, újra feldolgozzák, tovább írják azokat. Pl. kórházsorozat, fantasy, sci-fi stb.

Animációs film: törvényi definíciója nem létezik, olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kismértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Számos változatuk létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével. Pl. rajz-, báb-, gyurmafilm stb.

Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Ilyen például a természet-, ismeretterjesztő és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm.

Hivatkozás:

Mttv. Értelmező Rendelkezések 203. § 11. pontja (filmalkotás), 5. pontja (dokumentumfilm).

[1] 1999. évi LXXVI. törvény