1. Fogalom magyarul: hálózatsemlegesség

2. Fogalom angolul: network neutrality

3. Meghatározás:

A hálózatsemlegesség elve hosszú ideje a nyilvános internet néven nem nevezett kísérőjelensége volt, ami egyébként teljesen természtesnek tűnt, hiszen az Internet hálózati protokollja (IP) best effort jellegű és a szállítási protokollok önmagukban szintén nem tesznek különbséget a felhasználók között. Sőt, a TCP forgalom- és torlódásszabályozása azt eredményezi, hogy hosszú távon az azonos közegen továbbított, az erőforrásért versengő TCP-folyamok sebessége is kiegyenlítődik.

Ugyanakkor a hálózati erőforrások – elsősorban a sávszélesség, az átbocsátóképesség – folyamatos bővülése és a protokollok fejlődése az 1990-es évektől kezdődően lehetőséget adott arra, hogy valós idejű forgalmat továbbítsunk az Interneten, tehát olyan hálózaton, amely korábban nem nyújtott garanciát az alacsony átlagos értékű és szórású késleltetésre. A szolgáltatók számára a hálózatok és szolgáltatások konvergenciája jelentős előnnyel járt a hatékonyság tekintetében, viszont a valósidejűség követelményeit teljesítő technológiák lehetővé tették az egyes csomagfolyamok priorizálását – más csomagfolyamok kárára.

A 2000-es évek első évtizedének közepétől egyre inkább megszaporodtak azok az esetek, amikor a hálózatsemlegesség addigra már megfogalmazott elveit a szolgáltatók megsértették. Erre válaszul az egyes országokban egymás után megszülettek az erre vonatkozó szabályozások. Az Európai Unióban a 2015-ös TSM rendelet [1] [2] és a hozzá kapcsolódó, a rendelet elveit a gyakorlatra lefordítani igyekvő BEREC-dokumentumok [3][4][5][6][7][8][9][10][11][12] adják meg a hálózatsemlegesség értelmezési kereteit.

A TSM-rendelet 3. cikkelye elég pontos összefoglalást ad, itt most annak részleteit közöljük:

„(1) A végfelhasználók számára jogosultságot kell biztosítani az internet-hozzáférési szolgáltatásukon keresztül az általuk választott információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférésre és azok terjesztésére, az általuk választott alkalmazások és szolgáltatások használatára és nyújtására, valamint az általuk választott végberendezések használatára, függetlenül a végfelhasználó vagy szolgáltató helyétől, illetve az információ, tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás helyétől, származásától vagy rendeltetésétől.”

…

 „(3) Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden internetes forgalmat – függetlenül annak küldőjétől és fogadójától, a hozzáfért vagy terjesztett tartalomtól, az igénybe vett vagy nyújtott alkalmazásoktól vagy szolgáltatásoktól, valamint a használt végberendezéstől – megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, egyenlő bánásmódot biztosítva kell kezelniük.”

Az első bekezdés az első része tulajdonképpen egy fontos szabadságjognak, nevezetesen a tájékozódáshoz való jognak az internethez, mint információterjesztő médiumhoz való adaptálása. A második rész viszont egyértelműen az internetre, mint adattovábbító hálózatra, szolgáltatásra tekint és hálózatsemlegesség fontos ismérveit kapcsolja hozzá.

A harmadik bekezdés idézett részében a szolgáltatók szempontjából sorolja fel azokat a kötelezettségeket, amelyeket az internet semlegességének megőrzése érdekében teljesíteniük kell. A bekezdés további része azt taglalja, hogy a szolgáltatók szükség esetén – pl. katasztrófahelyzetben, vagy hálózat épségének megőrzése vagy a szolgáltatás rendelkezésre állásának biztosítása érdekében megtegyenek olyan lépéseket, amelyek egyébként a hálózatsemlegesség megsértését jelentenék.

Végül a 3. cikkely ötödik bekezdése azt taglalja, hogy a szolgáltatók természetesen élhetnek a technológiai fejlődés és az erőforrások bővülése által megnyitott lehetőségekkel és nyújthatnak olyan szolgáltatásokat, amelyek a hagyományos internetforgalomhoz képest szigorúbb szolgáltatásminőségi követelményeket támasztanak a hálózat, de csak abban az esetben, ha ezen szolgáltatások nyújtása mellett is elegendő kapacitással rendelkeznek, ahhoz, hogy az ügyfeleiknek az általuk előfizetett internethozzáférési szolgáltatást nyújtani tudják.

4. Hivatkozások:

1. European Parliament and Council: EU Regulation on Telecom Single Market 2015/2120 laying down measures concerning open internet access and amending Directive 2002/22/EC on universal service and users’ rights relating to electronic communications networks and services and Regulation (EU) No. 531/2012 on roaming on public mobile communications networks within the Union. November 25, 2015. Official Journal of the European Union L310. p. 18.
2. Európai Parlament és a Tanács: EU TSM rendelet, 2015/2120 a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról. 2015. november 25. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L310, p.18.
3. BEREC: Monitoring quality of Internet access services in the context of net neutrality, BoR (14) 117, p. 49, 25 September, 2014
4. BEREC: Guidelines on the Implementation by National Regulators of European Net Neutrality Rules, BoR (16) 127, p. 45. Aug. 2016.
5. BEREC: Net Neutrality Regulatory Assessment Methodology, BoR (17) 178, p. 25, 5 October, 2017
6. BEREC: Net neutrality measurement tool specification, BoR (17) 179, p. 43, 5 October, 2017
7. BEREC: Tender Specifications No BEREC/2018/01/OT - Net Neutrality Measurement Tool, BoR (18) 32, March 2018
8. BEREC: BEREC Guidelines detailing Quality of Service Parameters, BoR (20) 53, p. 40, March 6, 2020
9. BEREC: Guidelines on the Implementation of the Open Internet regulation, BoR (20) 112, p. 58, 11 June, 2020.
10. BEREC: Net Neutrality Regulatory Assessment Methodology, BoR (22) 72, p. 38, 9 June, 2022
11. BEREC: Guidelines on the Implementation of the Open Internet regulation, BoR (22) 81, p. 56, 9 June, 2022.
12. BEREC: BEREC Guidelines detailing Quality of Service Parameters, BoR (24) 42, p. 36, 7 March, 2024

5. Megjegyzések:

A hálózatsemlegesség értékelése összekapcsolódik a szolgáltatásminőség mérésével és az érzeti minőség vizsgálatával. Amellett, hogy tulajdonképpen alkalmazásspecifikus szolgáltatásminőség méréseket végzünk, mindig figyelembe kell vennünk, hogy a felhasználó milyennek értékeli a kapott szolgáltatást, mennyire elégedett vele. A BEREC dokumentumaiban – lásd például a Net Neutrality Regulatory Assessment Methodolgy-sorozatot – össze is kapcsolódik a két teszt.

6. Kulcsszavak:

Európai Parlament, BEREC, internetszolgáltató, internet hozzáférési szolgáltatás, szolgáltatásminőség, érzeti minőség, alkalmazás, forgalomszabályozás, erőforrás menedzsment